Ezért tetszett nekem az 51. Savaria Táncverseny (2016)
Az ország legrangosabb társastáncos eseményét tizenegy éve látogatom. Tekintve, hogy a főiskolát is Szombathelyen végeztem, a várost mai napig az egyik otthonomnak tekintem. Most nem szerveztünk csoportos utat, csak ketten mentünk Jánossal, a nagybátyámmal. A sok munka közepette ránk fért egy kis szakmai konzultációval egybekötött kikapcsolódás. Csütörtökön utaztunk, pénteken Kőszegen és Bükfürdőn múlattuk az időt.
Az idei Savária WDSF (World Dance Sport Federation) tíztánc ifjúsági Európa bajnokság volt. A kontinens húsz év alatti legjobbjai mérték össze tudásukat. A tíztánc kategóriában a standard és a latin táncok eredményei egybe számítanak. (Ez azért nehéz, mert a párosok többsége mindig jobb az egyik táncnemben, mint a másikban.)
A közönség nagy részét a táncosok hozzátartozói alkották. Versenyzők, fellépők, szülők, edzők, tánctanárok, egyszóval szinte mindenki szakmailag érdekeltként volt jelen. A cseh, orosz, olasz, szlovén szurkolók kitűnő hangulatot teremtett.
Hazánkat Rónyai Zoltán és Farkas Boglárka képviselte. Lelkes szurkolótáborral érkeztek. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyon büszkék lehetünk rájuk. Engem elsősorban a standard tudásukkal kápráztattak el, de latinban is nagyon jónak bizonyultak, így bejutottak a középdöntőbe. A legjobb tizenkettő között táncolni egy Európa bajnokságon, ráadásul ilyen fiatalon csodás eredmény.
Rónyai Zoltán és Farkas Boglárka
A bemutató produkciók közül engem két csoport nyűgözött le leginkább. A Savaria TSE évtizedek óta a világ egyik legjobbja latin formáció kategóriában. Számos világ- és Európa bajnoki dobogós helyezéssel büszkélkedhetnek. Burlesque című koreográfiájuk rendkívül ötletes és látványos.
Savaria TSE: Burlesque
A szombathelyi kötélugró csapat egy nagyon ritka sportágban ért el kiemelkedő eredményeket. A szóló hölgy nem csak fantasztikus sportoló, de kiváló előadó is.
Szombathelyi kötélugró csapat
De térjünk vissza a versenyhez. A zeneválasztás különösen a standard táncoknál tetszett. Mindig örömmel fogadom, ha klasszikus, komolyzenei bécsi keringőket alkalmaznak, most több ilyen is volt.
Az elődöntő és a középdöntő táján egyre jobban kitűnt, hogy mely párosok váltak igazi előadóművészekké. Én ezt különösen fontosnak tartom. A technikai tudás mellett az összhangot, az előadásmódot is nagyon figyelem, valamint azt, hogy ki az, aki szívvel-lélekkel átéli, átérzi, amit táncol.
A román párost nagyon szimpatikusnak találtam, a spanyolt rendkívül bájosnak, a görög duót pedig kiváltképp elegánsnak.
A dán kettős nagyon jól mutatott a parketten. Edzőjük Kristina Juel Stokkebroe is a helyszínen volt. Ő több alkalommal nyert a Savárián, latin Európa bajnoki címet is itt szerzett. Kristina egy ikon a tánc világában, hozzám különösen közel áll a stílusa, szívet melengető volt látni, ahogy szurkolt a tanítványainak. Amikor az eredményhirdetésnél megtudták, hogy második helyezést értek el, mindhármuk arca felragyogott, nekem teleszaladt a szemem könnyel.
Miu Eugen-Sandra Overballe Pedersen (Dánia)
A dobogó legmagasabb fokára az orosz kettős állhatott. Egy elegáns fiatalember és egy rendkívül bájos hölgy, már az első körben kitűntek arisztokratikus megjelenésükkel. A technikai tudásuk standard-ben és latinban egyaránt kifogástalan, ami nagyon jó előadói képességgel társul. Hatalmas összhang van köztük, végig „éltek”, a lány egyfolytában kedvesen mosolygott. Tisztelettáncnak a rumbát választották.
Semen Khrzhanovskiy-Vitalina Bunina (Oroszország)
Aki ismer, tudja, hogy én a versenyeket papírral-tollal a kezemben nézem –meg persze fényképezőgéppel- és írom, hogy kit juttatnék tovább, a döntőben pedig, hogy kit hányadig helyre tennék. Hasonló eredmény született nálam is, mint a végeredmény. Az orosz párost kimagaslóan a legjobbnak találtam, a dánnak pedig nagyon szurkoltam.
Maximálisan elégedett vagyok az eredménnyel, igazságosnak tartom azt. Boldog vagyok, hogy szakmailag ilyen korrektül zajlott a verseny. Az egyetlen, amit sajnálok, hogy többnyire csak a táncosok hozzátartozói voltak jelen. A nagyközönség sajnos kevésbé bizonyult érdeklődőnek, pedig ez egy annyira rangos esemény, hogy régen az egész várost, sőt a környező településeket is felbolydította. Az emberek többsége pedig a mai napig a Savariára asszociál a társastánc hallatán.
A 2016-os WDSF ifjúsáig tíztánd EB döntősei
