Az indiai bokacsörgő
Nagy örömömre egy indiai bokacsörgőt volt alkalmam átvenni a tánctanáromtól. Ez egy nagyon különleges dolog, a táncos legfőbb kelléke, melyet szent tárgynak tartanak, ezért nagy boldogsággal töltött el.
Indiában még él az az évezredes hagyomány, hogy a táncos kéri a tanárt, hogy fogadja tanítványául. Ha elfogadja, megkezdődik a közös munka, tanítani kezdi. A tanítvány onnantól számít valódi táncosnak, amikor a guruja megajándékozza egy bokacsörgővel, és felköti azt a lábára. Ez egy rendkívül ünnepélyes pillanat, egy avatáshoz hasonló.
A csörgőt szent tárgyként kezelik, egy imafüzérhez és egy szent könyvhöz hasonlóak kell vele bánni.
- Akkor a földre sem szabad letenni, ugye? – Kérdeztem.
- A tánctér már szentnek számít, de én nem teszem le. – Hangzott a válasz.
Csodálattal tölt el, hogy van egy kultúra a Földön, amely még tiszteli a szent dolgokat, és ahol a tánc is megőrizte a szakralitását.
