Placido Domingo Budapesten
Sohasem fogom elfelejteni, amikor ötéves koromban először láttam Operát a tévében. A színpad fényei, a vörös bársony függöny, a csillogó ruhák és a gyönyörű zene azonnal lenyűgözött. Később sem volt ritkaság a családunkban, hogy hétvégén operát néztük a gőzölgő forró csoki mellett a rongyosra használt videó kazettákról. Ezek után nagyon boldoggá tett, hogy élőben halhatom a világ egyik legnagyobb opera énekesét.
Amikor kitekintettem az ablakon, konstatáltam, hogy a muszlin ruha sajnos nem jó választás. Esőben indultam el, mire leszálltam a metróról örömmel láttam, hogy elállt, viszont nem sokkal később szakadni kezdett, mint ha dézsából öntenék. Másodpercek alatt kinyíltak a tarka ernyők. Mókásan néztünk ki, amint ázott madarak módjára bujkáltunk alattuk, és a víz a mellettünk állók ernyőjéről csöpögött ránk. Az időjárás viszontagságainak köszönhetően az öltözködési paletta széles skálán mozgott: koktélruhától az esőkabátig szinte mindent felvonultatott, így meglehetősen eklektikus látványt nyújtott a tömeg.
Borongós, de festői látványt nyújtott az ég
Szerencsére jó helyre kaptam jegyet. Az Aréna lassan megtelt emberekkel. Pontban 20:30-kor felcsendült a Magyar Állami Operaház Zenekarának előadásában a Rákóczi Induló. A Virtuózok c. műsor két felfedezettje is helyet kapott közöttük. Majd megszólalt Placido Domingo ismerős hangja. Eugene Kohn vezényelt.
Három fiatal tehetséges hölgy is színpadra lépett: Micaele Oeste Németországból, Angel Blue az Egyesült Államokból, valamint a magyar származású Pasztircsák Polina. A három díva közül Angel tette rám a legnagyobb hatást. A kivetítőkön jól látszott, hogy végig csillog a szeme. A kissé molett, kreol bőrű hölgy szinte beragyogta az egész Arénát. Élő bizonyíték arra, hogy ha egy nő azt csinálja, amit szeret és rendben van magával, gyönyörűvé válik. Nem kell feltétlenül ötven kilósnak és szőkének lennie.
Angel Blue
Angel Blue
Placido Domingo és Macaele Oeste
Váradi Gyula, a Virtuózok egyik díjazottja mindenkit lenyűgözött. A hegedű valósággal élt a kezében.
A műsor második részében könnyedebb operett és musical darabok is helyet kaptak. Micaele és Angel csipkelődő duettje megnevetette a közönséget, míg Domingo és Polina kettőse a Víg özvegyből könnyeket csalt a szemekbe. Leírhatatlan érzés egy ekkora művészt magyarul hallani énekelni. Számomra ez volt az est fénypontja.
Angel Blue és Macaele Oeste
Placido Domingo és Pasztircsák Polina
Öröm volt látni, hogy az esemény ilyen sok embert megmozgatott. A mai szörnyű világban hatalmas szükség van a művészetekre.