A legrangosabb versenyekre rengeteget készülnek a táncosok. A kemény edzés mellett hónapokkal előre megtervezik a ruhákat és a kiegészítőket is. Milyen ruhákat viseltek? Milyenek voltak cipők és a frizurák?  Ezt szeretném most bemutatni nektek. (Szakmai megközelítésben itt írtam a versenyről.)

A latin ruhák esetében jelenleg a közepesen hosszú a divat. Én is ezt a típust szeretem. Nőies darabok, ezek mennek igazán a latin táncokhoz. (A nagyon rövid ruhák szerintem nem ide valóak.)

Sokan viseltek fekete ruhát. Az örök klasszikus mindig elegáns. Néhányan a fekete-fehér kombináció mellett döntöttek.

A román páros ruhája kitűnt a mezőnyből. Nekem tetszett a szolid, elegáns, mégis mutatós fekete-fehér kompozíció.

Az izraeli hölgy ruhája egy valóságos művészeti alkotással ért fel. A színek olyan gyönyörűen harmonizáltak, amilyet csak egy kreatív művész tud megálmodni. Szolid, mégis egyedi.

A győztes orosz lány nagyon ötletesen a kiegészítőt váltogatta a ruháján, majd átöltözött a döntőre. A magyar hölgy a türkiz mellett döntött. Kitűnően állt neki. (Balra Farkas Boglárka, jobbra Vitalina Bunina.)

Vitalina Bunina döntős ruhája

A 2. helyezett dán hölgy páros arany ruhában                       

Úgy tűnik, a testszínű szandálok után ismét kezdenek visszatérni a színes latin cipők a parkettre, sőt a díszített szandák is egyre népszerűbbek. Ezek a csodák úgy vonzzák a szemet, hogy nem lehet nem odafigyelni rájuk.

Az urak többsége fekete inget viselt. Néhányan döntöttek a fehér mellett, azonban senki sem táncolt partner ruhájával megegyező színben. Szerintem ez a választás sokkal elegánsabb és férfiasabb. Természetesen azért strasszal díszítették az ingeket, ki szolidabban, ki gazdagabban.

A standard ruhák esetében már nagyobb volt a szín kavalkád. A többség hosszú, lapos szoknyát viselt, néhányan azonban az új divat szerinti rövidebbet választották. Ebben a mezőnyben még senki sem vállalta be a régi tüllszoknyát, egy-két esetben viszont már jól kivehető, hogy fokozatosan kezd visszatérni parkettre a nagy szoknya.

Vitalina Bunina feketében lépett parkettre. Habár ez a fazon kezd kimenni a divatból, arisztokratikus eleganciájával mégis kitűnt már az első fordulóban. A döntőt gyönyörű ciklámen ruhában táncolta.

A görög páros hölgytagja nagyon komoly lehet. Rendkívül különlegesen választott ruhák. Mint ha csak a kétszáz évvel korábbi Oroszországba csöppentünk volna. Imádom ezt a stílust.

Az izraeli páros ugyanazt a színkombinációt viselte, mint latinban.

Farkas Boglárka standard-ben is káprázatos türkiz ruhában lépett parkettre.

A dán hölgy szemet gyönyörködtető sötétkéket viselt.

A legtöbben alacsony, mindössze néhány cm-es sarkú standard cipőben táncoltak. Ennek nagyon örülök. Nagyon magasban nehezebb standard-ezni, ráadásul fel se tűnik, hogy laposabbak a cipők, ha csak nem nézi meg valaki nagyon.

Mind a standard, mind a latin kategóriában gyönyörű frizurákat láthattunk, ellenben a régebben divatos egyszerű balerina konttyal. Sok lány hajában volt strasszos dísz, amik gyönyörűen mutattak. Ismét divat a platina szőke haj.

A fonat jelenleg hódít, úgy látszik, a táncparkettre is beférkőzik. A román hölgy fonattal kombinálta a kontyát. Nekem tetszett, ahogy megmutatta a saját stílusát.

Az orosz lány hajában gyönyörű, egyedi díszítés volt.

A táncparkett és a színpad világa rendkívül különleges. Ha tökéletességre törekszünk, mindennek összhangban kell lenni. Ezért mi táncosok kissé divattervezővé, sminkessé, fodrásszá, manikűrössé és még sok minden mássá is válunk egy személyben. Aki belekerül ebbe a világba, az többé nem szabadul a varázsától. Arról, hogy hogyan láttam a versenyt szakmai szemmel, itt olvashatsz.

Kállai Lili

facebook.com/tanctanarod/

A művészvilágról különös sztereotípiák élnek az emberek fejében. A legtöbben egyfajta misztikus ködbe burkolózott, elvont lényeknek képzelik őket. Nem tagadom, mi művészek valóban különleges „állatfajt” képezünk, azonban sok tévhit kering közszájon a táncosokról. Ezeket szeretném most eloszlatni.

1, Csak a balettosok világa kemény, a társastánc szórakozás:

A mi műfajunkban valóban nem kell 180 fokban kifele forgatni a lábakat (en dehors), azonban ha sikereket akarsz elérni, itt is hosszú távú, tervezett, tudatos munkára van szükség, és következetesnek kell lenned saját magaddal. (A társastánc már nem az, ami húsz évvel ezelőtt volt.)

2., Minden a ritmusérzéken múlik:

Ez csak egy dolog a szükséges képességek közül. Az első és legfontosabb, hogy agyban hogy tudja valaki felfogni. Elsősorban az általános képességekre van szükség, csak ezek megléte esetében beszélhetünk a speciális képességekről.

3., A táncosoknak anorexiásan vékonyak kell lenniük, szinte semmit sem ehetnek:

Valóban fontos odafigyelni, hogy mit, mikor és mennyit eszünk, és rendszeresen kell tornázni, viszont energiára szükség van. Egyáltalán nem éhezünk, sőt nem is legelünk. Ráadásul itt nem olyan szigorúak az alkati megkötések, mint a balett esetében.

4., A táncos gyerekből felnőttet csinálnak:

Sokan azt hiszik, hogy szerencsétlen gyerekeknek egy rakás sminkben erotikus figurákat kell előadniuk. Én viszont úgy gondolom, lehet olyan zenét és ruhát választani, ami a koruknak megfelelő, és nem feltétlenül kell, hogy egy koreográfiában az erotika domináljon. Ez persze a tanáron múlik.

5., Minden táncos férfi meleg:

Ennek a sztereotípiának nem sok alapja van. Igen, vannak itt meleg fiúk, de nem mind az. Szeretném hangsúlyozni: attól senki nem válik meleggé, hogy táncol, ahogy a melegből sem lesz hetero, ha erőszakkal küzdősportra irányítják.

6., A táncospárok mindig együtt vannak az életben is:

Ilyen is van, de nem mindenkinél. Van, akinél működik, több esetben lett belőle házasság is, de nem minden párosnál. Valójában munkakapcsolat, legszerencsésebb esetben barátság.

7., A társastánc nem magyar, a rendes magyar ember és a gyereke néptáncol:

A tíz tánc közül valóban nem magyar egyik sem, hanem osztrák-német, angol, spanyol, kubai, brazil, argentin és amerikai. Viszont ettől még egyáltalán nem érzem magam hazaárulónak. A néptánc csodálatos, de csak népi közegben lehet vele szórakozni. A társasági életben a társastánc a szórakozás alapja.

8., A táncosok hamar kiöregszenek:

A balettosok, RSG-sek, korcsolyások, jégtáncosok esetében valóban így van, a társastánc viszont folytatható idősebb korban is, persze csak ha edzésben van az ember.

9., Egy-két párosból magyar bajnok lesz, a többi labdába se rúghat:

Való igaz, hogy van, aki hamarabb ér es sikereket, mint más, viszont láttam már kemény munkával feltörekvő párokat, akik olyan eredményeket értek el, amit korábban senki sem feltételezett volna róluk. A tapasztalat az, hogy a kitartó munka többet nyom a latba, mint a képességek.

10., Csak az X vagy Y nevű klub táncosai érhetnek el jó helyezést:

Vannak eredményes, nagy múltra visszatekintő tánciskolák, de kezdő, kevésbé ismert tanárok tanítványai is értek már el hatalmas sikereket.

11., Csak a Savaria a neves táncverseny Magyarországon:

Ez a legrégebbi nemzetközi versenyünk (itt és itt olvashatsz róla), de időközben gazdagodott a magyar táncos világ néhány színvonalas open (nyílt) versennyel.

Ez egy viszonylag zárt világ, amit nem nagyon ismernek az embereket. Célszerűbb belepillantani egy időre és saját tapasztalatot szerezni, mint a szóbeszédekre alapozni.

Kállai Lili

facebook.com/tanctanarod

Kurzusaim

Az ország legrangosabb társastáncos eseményét tizenegy éve látogatom. Tekintve, hogy a főiskolát is Szombathelyen végeztem, a várost mai napig az egyik otthonomnak tekintem. Most nem szerveztünk csoportos utat, csak ketten mentünk Jánossal, a nagybátyámmal. A sok munka közepette ránk fért egy kis szakmai konzultációval egybekötött kikapcsolódás. Csütörtökön utaztunk, pénteken Kőszegen és Bükfürdőn múlattuk az időt.

Az idei Savária WDSF (World Dance Sport Federation) tíztánc ifjúsági Európa bajnokság volt. A kontinens húsz év alatti legjobbjai mérték össze tudásukat. A tíztánc kategóriában a standard és a latin táncok eredményei egybe számítanak. (Ez azért nehéz, mert a párosok többsége mindig jobb az egyik táncnemben, mint a másikban.)

A közönség nagy részét a táncosok hozzátartozói alkották. Versenyzők, fellépők, szülők, edzők, tánctanárok, egyszóval szinte mindenki szakmailag érdekeltként volt jelen. A cseh, orosz, olasz, szlovén szurkolók kitűnő hangulatot teremtett.

Hazánkat Rónyai Zoltán és Farkas Boglárka képviselte. Lelkes szurkolótáborral érkeztek. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyon büszkék lehetünk rájuk. Engem elsősorban a standard tudásukkal kápráztattak el, de latinban is nagyon jónak bizonyultak, így bejutottak a középdöntőbe. A legjobb tizenkettő között táncolni egy Európa bajnokságon, ráadásul ilyen fiatalon csodás eredmény.

Rónyai Zoltán és Farkas Boglárka

A bemutató produkciók közül engem két csoport nyűgözött le leginkább. A Savaria TSE évtizedek óta a világ egyik legjobbja latin formáció kategóriában. Számos világ- és Európa bajnoki dobogós helyezéssel büszkélkedhetnek. Burlesque című koreográfiájuk rendkívül ötletes és látványos.

Savaria TSE: Burlesque

A szombathelyi kötélugró csapat egy nagyon ritka sportágban ért el kiemelkedő eredményeket. A szóló hölgy nem csak fantasztikus sportoló, de kiváló előadó is.

Szombathelyi kötélugró csapat

De térjünk vissza a versenyhez. A zeneválasztás különösen a standard táncoknál tetszett. Mindig örömmel fogadom, ha klasszikus, komolyzenei bécsi keringőket alkalmaznak, most több ilyen is volt.

Az elődöntő és a középdöntő táján egyre jobban kitűnt, hogy mely párosok váltak igazi előadóművészekké. Én ezt különösen fontosnak tartom. A technikai tudás mellett az összhangot, az előadásmódot is nagyon figyelem, valamint azt, hogy ki az, aki szívvel-lélekkel átéli, átérzi, amit táncol.

A román párost nagyon szimpatikusnak találtam, a spanyolt rendkívül bájosnak, a görög duót pedig kiváltképp elegánsnak.

A dán kettős nagyon jól mutatott a parketten. Edzőjük Kristina Juel Stokkebroe is a helyszínen volt. Ő több alkalommal nyert a Savárián, latin Európa bajnoki címet is itt szerzett. Kristina egy ikon a tánc világában, hozzám különösen közel áll a stílusa, szívet melengető volt látni, ahogy szurkolt a tanítványainak. Amikor az eredményhirdetésnél megtudták, hogy második helyezést értek el, mindhármuk arca felragyogott, nekem teleszaladt a szemem könnyel.

Miu Eugen-Sandra Overballe Pedersen (Dánia)

A dobogó legmagasabb fokára az orosz kettős állhatott. Egy elegáns fiatalember és egy rendkívül bájos hölgy, már az első körben kitűntek arisztokratikus megjelenésükkel. A technikai tudásuk standard-ben és latinban egyaránt kifogástalan, ami nagyon jó előadói képességgel társul. Hatalmas összhang van köztük, végig „éltek”, a lány egyfolytában kedvesen mosolygott. Tisztelettáncnak a rumbát választották.

Semen Khrzhanovskiy-Vitalina Bunina (Oroszország)

Aki ismer, tudja, hogy én a versenyeket papírral-tollal a kezemben nézem –meg persze fényképezőgéppel- és írom, hogy kit juttatnék tovább, a döntőben pedig, hogy kit hányadig helyre tennék. Hasonló eredmény született nálam is, mint a végeredmény. Az orosz párost kimagaslóan a legjobbnak találtam, a dánnak pedig nagyon szurkoltam.

Maximálisan elégedett vagyok az eredménnyel, igazságosnak tartom azt. Boldog vagyok, hogy szakmailag ilyen korrektül zajlott a verseny. Az egyetlen, amit sajnálok, hogy többnyire csak a táncosok hozzátartozói voltak jelen. A nagyközönség sajnos kevésbé bizonyult érdeklődőnek, pedig ez egy annyira rangos esemény, hogy régen az egész várost, sőt a környező településeket is felbolydította. Az emberek többsége pedig a mai napig a Savariára asszociál a társastánc hallatán.

A 2016-os WDSF ifjúsáig tíztánd EB döntősei

Kállai Lili 

facebook.com/tanctanarod