Színpadon a kiközösítés (Az Üzenet lánycsapat produkciója)
Videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=mju_hFGbOgo
Az utóbbi időben úgy elszaporodtak a tehetségkutatók, hogy szinte már lehetetlen követni őket. Többnyire nem kísérem figyelemmel ezeket a műsorokat, most viszont volt egy produkció, ami szíven ütött. Az Üzenet lánycsapat a Kismenők című műsorban csodálatos technikával vitt színpadra egy nagyon fontos témát.
Úgy gondolom, manapság nagyon kevés szó esik kiközösítésről. Az ezt elszenvedő gyerekek értetlenül állnak és teljesen védtelenek a bántalmazással szemben.
A tanárok többsége nem foglalkozik az üggyel, tisztelet a kevés számú kivételnek. A szülők se nagyon, kivéve persze, ha az ő csemetéjük az áldozat. (Akinek nem inge, kérem, ne vegye magára!)
Nem véletlenül használtam a bántalmazás szót. Ütni szavakkal is lehet. A verbális agresszió egy végtelenül lélekgyilkos dolog. Míg a verekedés többnyire a fiúkra jellemző, a lányok sokkal inkább szavakkal támadnak, és náluk jelenik meg a passzív kiközösítés (kihagyják a játékból, közös programokból, nem ülnek mellé, stb.). Ráadásul egy különc kislányt sokkal inkább megvetnek, mint egy eleven fiút.
(Tévedés azt gondolni, hogy „gyerekek, majd kinövik”. Hogyan is nőhetnék ki?! Aki éveken keresztül ennek van kitéve, annak ez egy tragédia, mely az egész életére kihat.
Mielőtt valaki azt mondaná, hogy ő vonzza be, kérdezem én: milyen kép alakul ki az ilyen gyerekben saját magáról? Sárba tiport önbizalommal, negatív énképpel nem lehet pozitívan gondolkodni, kedves new age-esek. Elindul egy ördögi kör, amit nagyon nehéz megállítani… Ugye érezzük már, miért olyan szörnyű, sőt veszélyes dolog ez?
A „keresd magadban a hibát”, „védd meg magad” vagy „ha kidobnak az ajtón, menj vissza az ablakon” kezdetű, bölcsességeknek álcázott közhelyek nem sokat segítenek, inkább csak olaj a tűzre.
Nagyon örülök, hogy van egy koreográfus, aki felhívta erre a figyelmet és meglátta a táncban a nevelő hatást. Ezt valóban pedagógiának nevezhetjük. És, ami külön tetszik, hogy kitűnően ötvözte a szakmai tudással. Én is imádom a csillogó ruhákat és a gyönyörű zenéket, de ebben a világban komolyabb dolgokat is a néző elé kell tárni.
És nagyszerű, hogy van egy csoport, aki ezt közvetíti. Ha a gyerekek figyelmét a kortársaik hívják fel erre a problémára, az talán még hatásosabb, mint ha egy felnőtt tenné ugyan ezt. (Ezzel persze nem akarom kisebbíteni a felnőttek felelősségét.) Sokan nem szeretik a gyerek sztárokat, véleményem szerint viszont, ha jó példát mutatnak ezek a tehetséges kicsik, akkor nagyon is jó hatással lehetnek más gyerekekre.
